| Statutum
A Szent Gellért Lovagrend Alapszabálya
Mi mindnyájan, ezen alapító okirat aláírói nyilvánvalóan a Lélek
indíttatásából az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezései
alapján – különös tekintettel a Szent Római Egyház törvényeire
és tanítására - elhatározzuk, hogy
SZENT GELLÉRT LOVAGREND
név alatt egyesületet hozunk létre.
A lovagrend eszmei alapítója a kitűzött célokat illetően áldott
emlékű Mindszenty József hercegprímás, bíboros, esztergomi érsek.
Egyben Ő a Lovagrend örökös nagymestere.
Lovagrendünk jogi személyisége mivoltában, - különösen a rászorulók
megsegítésére végzett karitatív feladatok jobb ellátása érdekében
– közhasznú szervezet.
Tisztában vagyunk azzal, hogy akár magánéletünkben, akár közösségi
életünkben élhetünk a törvények kényszere alatt és élhetünk a
lovagiasság szabályait megtartva is. Mi tehát a lovagiasságot
kötelező életformaként szabad akartunkból önként vállaljuk. Gyakoroljuk
a lovagi erényeket, amelyek a: szeretet, hit, remény, bölcsesség,
bátorság, türelem, igazságosság, becsület,szelídség, jóindulat,
irgalmasság, mértékletesség és a szemérmesség.
Ezzel együtt valljuk a lovagias társulás értelmét és szükségességét,
hiszen a történelmi időkben elsősorban az Egyház és a hit védelmét
szolgálták a lovagok. Mi is ezt tesszük, harcolunk, de a XXI.
századi gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodva; fegyverünk
a lélek és a hittől megvilágosított értelem ereje, ami maga
az újra evangelizálás és a tanúságtétel a világi apostolkodás
értelmében.
„Az Egyházban ugyanis nagyon sok apostoli kezdeményezés van,
amit a világiak szabad elhatározása hoz létre és az ő okos belátásuk
irányít. Az ilyen kezdeményezésekkel bizonyos körülmények közt
jobban is lehet teljesíteni az Egyház küldetését és ezért maga
a hierarchia gyakran dicséri, vagy ajánlja őket. De semmiféle
kezdeményezés ne igényelje magának a katolikus nevet, ha nem
kapta meg az illetékes egyházi hatóság jóváhagyását.”.
[II.Vatikáni Zsinat: Apostolicam Actuositatem ]
A névadó szentre különös tisztelettel emlékezünk. Azért választottuk
Gellértet, hogy az általa – hithirdetéssel, tanítással és vértanúságával
– megkezdett ezredéves, Istentől megáldott folyamatba Mindszenty
atya szándéka beilleszthető legyen. Szándékunknak megfelelően
a lovagrend védőszentje legyen az Egyház és a Magyar Nemzet védelmezője
és a keresztény családok tanítója. Ő Szent Gellért, a Csanádi
Egyházmegye alapítója és első püspöke. Isten akaratából érkezett
Magyarországra 1020 táján. Ő a keresztény hit magyarországi terjesztője,
Szent Imre herceg tanítója és nevelője. Gellértet 1046. szeptember
24-én több társával együtt megölték, a Kelenföldi-hegyről (ma
Gellérthegy) egy taligán a mélybe taszították. Szent László,
a lovagkirály gondoskodása révén Szent István királyunkkal azonos
évben – 1083-ban - avatták szentté. Szent Gellért volt Magyarország
első misszionáriusa, aki a Szentföldre indult és egy másik „szentföldre”
érkezett. A Krisztusért folyó vére szentelte meg hazánk földjét.
„Az Egyházban a szolgálatok különbözők, de a küldetés egy. Krisztus
az apostolokra és utódaikra bízta azt a tisztséget, hogy az Ő
nevével és hatalmával tanítsanak, megszenteljenek és kormányozzanak.
A világi hívek pedig – részesei lévén Krisztus papi, prófétai
és királyi tisztségének – Isten egész népének küldetésén belül
az Egyházban és a világban töltik be a maguk szerepét. Valóban
apostoli munkát végeznek, amikor az evangelizáción és az emberek
megszentelésén fáradoznak, s a földi dolgok rendjét evangéliumi
szellemmel igyekeznek áthatni és tökéletesíteni, úgy, hogy e
tevékenységük fényes tanúságtétel Krisztusról és az emberek üdvösségét
szolgálja. Mivel a világiakra éppen az jellemző, hogy a világi
környezetben és világi tevékenységek közepette élnek, Isten arra
hívja őket, hogy buzgó keresztény lelkülettel kovász módjára
apostolkodjanak a világban.”.
[II. Vatikáni Zsinat: Apostolicam Actuositatem ]
Deklaráljuk, hogy társaságunk nem öncélú, hanem az Egyház világba
szóló küldetését kell szolgálnunk, Apostoli erőnk az Egyház céljaival
való megegyezésétől, közösségünk és egyes tagjainak keresztény
tanúságtételétől és evangéliumi lelkületétől függ.
Életvitelünk boldog emlékű II. János-Pál pápa Vita Consecrata
című apostoli buzdításán alapul.
Fentiek előrebocsátásával annak érdekében, hogy Krisztus szeretetparancsába
ágyazva a Mindenható Isten dicsőségére és embertársaink szolgálatára
vállalásainkat mielőbb végezhessük, az alábbi szabályzatot hozzuk.
Az Atya és a Fiú és a
Szentlélek nevében. Ámen!
Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései
alapján a „SZENT GELLÉRT LOVAGREND” Alapszabályát a nagykáptalan
az alábbi szövegszerkezetben alkotja meg:
I. A LOVAGREND NEVE, SZÉKHELYE
1.§
(1) Az egyesület (továbbiakban lovagrend) neve: SZENT GELLÉRT
LOVAGREND
a) A lovagrend neve latinul: Fraternitas Equestrorum Sancti Gerardi
b) A lovagrend neve franciául: Fraternité d’Équestre du Saint
Gérard. 2.§
(1) A lovagrend jogi személyiségét a Somogy Megyei Bíróság Pk.60.105/2002
számú végzésével szerezte meg.
(2) Jogállása: közhasznú szervezet a III. fejezetben felsorolt
tevékenységek végzése érdekében.
3.§
(1) A lovagrend székhelye: 7522 Kaposújlak, Deák F. u. 8. Magyarország.
4. §
(1) A lovagrend bélyegző lenyomata kettős körből áll. A belső,
kisebb körben a lovagrend keresztje található, míg a két körív
által határolt mezőben a Szent Gellért Lovagrend felirat található,
számozottan és a lenyomat alsó középső részében nyolcágú csillag.
Egy db latin feliratú ércbélyegző is használatos, ünnepélyes
iratok készítésére.
(2) A pecsétnyomat festékszíne píros.
(3) A banki iratokon nem alkalmazunk bélyegzőt.
5.§
(1) A lovagrend jelmondata: Non nobis Domine, non nobis, sed
nomini Tuo da gloriam!
Magyarul: Ne nekünk Uram, ne nekünk, hanem a Te nevednek adj
dicsőséget!
6.§
(1) A lovagrend jele: az Árpád-ház vörös-ezüst színhasználatának
megfelelően ezüst keretbe foglalt vörös színű kettős kereszt.
7.§
(1) Az insignia leírása, használatának előírása a „Jelvény és
Protokoll Szabályzatban” található.
(2) A címer és a zászló használatát a „Jelvény és Protokoll Szabályzat”
szabályozza.
8.§
(2) A palást viselését, az egyéb öltözködési előírásokat, valamint
a szakrális és profán protokolláris mozgást a „Jelvény és Protokoll
Szabályzat” szabályozza.
II. A LOVAGREND TAGOZATAI, TAGSÁGI VISZONY
9.§
(1) A lovagrendnek három tagozata van:
a) lovagok
b) egyháziak
c) dámák
10.§
(1) A lovagrend teljes jogú tagjának csak valamelyik tagozatba
ünnepélyesen felavatott személy minősül.
11.§
(1) Tekintettel a II. Vatikáni Zsinat ökumenizmusra való felhívására,
a lovagrend nyitottságát a keresztény testvéregyházak tagjai
(anglikán, református, evangélikus) számára is biztosítjuk.
„A közös evangéliumi örökség és a belőle származó keresztény
tanúságtétel közös kötelessége ajánlja, sőt gyakran megköveteli
a katolikusok együttműködését a többi keresztényekkel egyenként
is és egyházi közösségben is, egyes akciókban és lovagrendekben,
nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.”. [II. Vatikáni Zsinat:
Apostolicam Actuositatem ]
12.§
(1) A lovagrendben az alábbi lovagi fokozatok léteznek:
a) lovag, vagy dáma
b) mester
III. A LOVAGREND CÉLJA
13.§
(1) Az alapítók szándékuk szerint:
a) Szent Gellért szerzetesi hivatását, nevelőmunkáját, hithirdetését
és vértanúságát, valamint
b) boldog emlékű Mindszenty József bíboros szellemiségét, töretlen
hitét tartják tevékenységük alapelvének, ezek
keretein belül jelölik meg kitűzött céljaikat.
(2) A célok pedig:
a) Szolgálni az Egyházban és a világban is.
b) Az evangéliumi igazság és a megszentelés szolgálata.
c) Az evilági rend szolgálata: Elősegíteni a magyarországi civil
szerveződések és a határainkon kívül élő magyarok, és azok társadalmi
szervezeteiknek együttműködését.
d) A fiatalok segítése életkörülményeik, gondolkodásmódjuk, családjukkal
való kapcsolataik, szociális és gazdasági körülményeik terén.
e) Karitatív tevékenység: A lovagrend segíti mindazokat, akik
éheznek és szomjaznak, ruházatlanok, hajléktalanok, nélkülözik
a gyógyszert, a munkaalkalmat, az oktatást, vagy az emberhez
méltó élet feltételeit, kiket természeti csapások sújtanak, vagy
betegségben sínylődnek, számkivetést vagy börtönt szenvednek.
Működésével igyekszik elősegíteni a rászorultak, különösen az
időskorúak gondozását, az ifjúság egészséges életmódra nevelését,
a magyar kulturális hagyományok, értékek ápolását, azok megismertetését
és igyekszik segíteni a magyar nyelv oktatását és tanítását Magyarország
határain kívül.
f) Önnevelés, lelkigyakorlatok, teológiai ismeretek fejlesztése.
14.§
(1) Az alapító tagok által létrehozott lovagrend az önkéntesség
elve alapján alakult meg és önkormányzati elven működik.
IV. A LOVAGREND TEVÉKENYSÉGE, GAZDÁLKODÁSA
15.§
(1) A nagykáptalan megállapítja, hogy a lovagrendet elsődlegesen
nem gazdasági tevékenység folytatására hozták létre.
(2) A lovagrend vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
elérése érdekében folytathat azzal, hogy a lovagrend a gazdálkodása
során elért eredményt nem oszthatja fel, hanem azt csak és kizárólag
az ezen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységek
megvalósítására fordíthatja.
16.§
(1) Az alapszabály megállapítja, hogy a lovagrend az 1997. évi
CLVI. törvény 26. § c./ 2./pontja; 6./pontja; 10./ pontja;
11./ pontja, és 13./ pontja alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket
végzi összhangban a Praeambulumban és a 13.§-ban foglaltakkal:
a) Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
b) Kulturális örökség megóvása
c) Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
d) Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének
elősegítése
e) Határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
f) Nyomdai termékek előállítása, kiadása, terjesztése.
17.§
(1) A lovagrend tartozásaiért saját vagyonával felel.
(2) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a lovagrend tartozásaiért
saját vagyonukkal nem felelnek.
a) A lovagrend vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból,
jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból,
továbbá a pályázatokból és rendezvényekből, valamint egyéb tevékenységből
származó bevételekből képződik.
(b) A lovagrend tevékenysége során pénzbeli-, ingó- és ingatlan
adományokat fogad el és hasznosít. Ingatlan adomány esetén megszerzi
annak tulajdonjogát. A Lovagrend nem esik tulajdonszerzési korlátozás
alá.
(3) A Mária-ház a lovagrend spirituális és rekreációs központja.
Címe: 7400 Kaposvár, Állomás u. 63.
(4) A tagok a „SZENT GELLÉRT LOVAGREND” tagdíjaként a Nagykáptalan
által évente megállapított tagdíjat kötelesek befizetni, amit
a tárgyév április hó 15. napjáig kell a lovagrend bankszámlájára
teljesíteni. Amennyiben a Nagykáptalan a tagdíj újabb mértékéről
nem rendelkezik, úgy az utoljára hozott határozat szerint kell
fizetni.
(5) A lovagrend bankszámláját a Magyarországi Volksbank Rt vezeti.
(6) A lovagrend forint- és devizaszámlát egyaránt vezet a bankban.
V. A LOVAGREND TAGSÁGA
18.§
(1) A lovagrend nyitott, tagja lehet minden nagykorú magyar,
vagy külföldi állampolgár, aki
a) az alapszabály előírásait ismeri,
b) azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el,
c) felekezeti hovatartozásától függetlenül tiszteli a Szűzanyát,
e) tiszteletben tartja az Árpád-házi szentek szellemi örökségét,
f) tiszteli Szent Gellértet, a lovagrend védőszentjét,
g) vállalja a tagsági díj megfizetését.
(2) A lovagrend tagjai természetes személyek, akik részt vesznek
a lovagrend tevékenységében és rendezvényein.
(3) a lovagrendnek pártoló tagja is lehet. A pártoló tag is köteles
tagdíjat fizetni.
(4) a lovagrend tagságáról nyilvántartást vezet.
(5) a lovagrend közhasznú szolgáltatásaiból minden természetes
és jogi személy részesülhet.
19.§
(1) A lovagrend pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat,
országgyűlési képviselői választásokon jelöltet nem állíthat,
és nem támogathat, közvetlen politikai tevékenységet sem folytathat.
VI. A LOVAGREND SZERVEZETE
20.§
(1) A lovagrend legfőbb szerve a lovagok összességéből álló Közgyűlés,
a továbbiakban Nagykáptalan.
(2) A Nagykáptalant évente legalább egyszer, írásban a tartandó
káptalani ülés előtt legalább 15 nappal a napirend közlésével
össze kell hívni.
(3) A Nagykáptalan összehívásáról a Nagymester gondoskodik.
(4) Össze kell hívni a Nagykáptalant akkor is, ha:
a) a bíróság elrendeli,
b) a Nagytanács tagjainak legalább 1/3-a, vagy
c) a Nagykáptalan tagjainak egyszerű többsége az ok és cél megjelölésével
azt kéri.
(5) Az ülésekről, határozatokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet
a jegyző vezeti és kettő felkért személy hitelesíti.
21.§
(1) A Nagykáptalan kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) A Nagymester választása
b) Az Alapszabály megállapítása és módosítása,
c) Az évi költségvetés meghatározása
d) döntés a tagdíj mértékéről
e) A Nagytanács (elnökség, továbbiakban Nagytanács) évi beszámolójának,
és a közhasznúsági jelentésének elfogadása.
f) Önálló tartományok létrehozása bármilyen földrajzi területen
g) A lovagrend más társadalmi szervezettel való egyesülésének,
feloszlásának kimondása
h) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály kizárólagos
hatáskörébe utal.
22.§
(1) A Nagykáptalan nyilvános. A Nagykáptalan határozatképes,
ha azon a lovagrend tagjainak több mint fele jelen van.
(2) A Nagykáptalan a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű
többségének szavazatával hozza.
(3) Határozatképtelenség miatt megismételt nagykáptalani ülés
a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
23.§
(1) A Nagykáptalan jogi személyiségből fakadóan a nagymestert (lovagrend elnökét),
és az SzMSz-ben meghatározott bizottságok tagjait szavazással választja meg.
24.§
(1) A Nagykáptalan határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki,
vagy akinek közeli hozzátartozója, továbbá házastársa a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) A Nagytanács (elnökség), a nagymester (elnök) és a bizottságok tagjainak
a megbízása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. A tisztségviselők
megbízatása újabb nagykáptalani (közgyűlési) határozattal meghosszabbítható.
25.§
(1) A lovagrend operatív ügyintéző szerve az elnökség, a továbbiakban Nagytanács,
amelynek a tagjait első alkalommal a Nagykáptalan választja meg.
(2) Tagjai: a nagymester, a 11 tisztségviselő mester és a tartományi kormányzók,
a Szervezeti és Működési Szabályzatban felsoroltak szerint.
(3) Későbbiekben a Nagytanács tagjává csak az válhat, akit a Nagytanács 2/3-os
többséggel a Nagytanácsba javasol.
(4) Mint közhasznú szervezet, a Nagytanács mellett működik a Szervezeti és
Működési Szabályzatban meghatározott Közhasznúsági Tanács.
26.§
(1) Nagykáptalani ülések közötti időszakban a Lovagrend tevékenységét a Nagytanács
irányítja.
27.§
(1) A Nagytanács határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele, köztük az
elnök jelen van.
(2) A Nagytanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség
esetén a testület vezetőjének szavazata dönt.
(3) A Nagytanács ülését a nagymester hívja össze a napirend közlésével, évente
legalább egy alkalommal. A Nagytanács ülései nyilvánosak.
28.§
(1) A Nagytanács hatásköre a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján:
a) Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe,
b) Felelős a közgyűlés által meghozott határozatok végrehajtásáért,
c) Vezeti a lovagrend gazdálkodását, munkájához, programjaihoz anyagi fedezetet
biztosít a kapott adományok mértékéig,
d) Évenként beszámol a közgyűlésnek, elkészíti a közhasznúsági jelentést,
e) Véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amelyet az elnökség elé utalnak.
(2) Megalkotja a teljes körű, zavartalan működéshez szükséges szabályzatokat.
29.§
(1) A lovagrend vezetője az elnök, aki a történelmi hagyományokra
tekintettel a Nagymester címet viseli.
(2) A nagymestert a Nagykáptalan választja 75%+1 minősített többséggel és csak
ugyanezen minősített többségi döntéssel hívható vissza.
(3) A Nagymester megbízatása 5 évre szól. Újraválasztása minden időkorlát nélkül
lehetséges.
(4) A Nagymester képviseli a Lovagrendet a hatóságok és intézmények előtt.
Ezen jogát delegálhatja.
(5) A Nagymester egyben a Nagytanács vezetője is. Ennek megfelelően a megalkotott
szabályzatokat hatályba helyezi.
(6) A Nagymestert bármely akadályoztatás esetén az elnökhelyettes, továbbiakban
kormányzó helyettesíti.
(7) A nagymester személyében bekövetkezett változást soron kívül be kell jelenteni
az illetékes Megyei Főügyészségen.
30.§
(1) A Nagytanács határozatainak megfelelően a határozatok végrehajtását
a Nagymester felügyeli. A kormányzó a nagymester megbízásából
felügyeli a lovagrend pénzügyi és adminisztrációs rendszerét,
és vezeti a tagnyilvántartást. A kormányzó a Nagytanács (elnökség)
tagja.
(2)A Nagymester a „SZENT GELLÉRT LOVAGREND” Kaposvár, Állomás
u. 63. székhelyű lovagrendi név alatt, hiteles aláírási nyilatkozatának
megfelelő aláírásával jegyzi a lovagrendet.
VII. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
31.§
(1) A lovagrend tagjainak jogai:
a) Részt vehetnek teljes joggal a Nagykáptalan ülésein, a tisztségviselők
megválasztásában, a Nagykáptalan hatáskörébe utaltaknak megfelelően.
b) A közgyűlésen bármely kérdésben felszólalhatnak, s javaslatot
tehetnek.
c) Részt vehetnek a lovagrend célkitűzéseit megvalósító rendezvényeken.
d) A tagokat megilletik mindazon kedvezmények, amelyeket a lovagrend
számukra biztosít.
32.§
(1) A tagok kötelezettségei: a lovagrend tagja köteles végrehajtani
az alapszabály rendelkezéseit, közgyűlési határozatokat, és
a vezetőségi határozatokat. A lovagrend tagja köteles tagdíjat
fizetni.
(2) A lovagrend bármely tagja feladatát felajánlásból végzi.
A tag a végzett munkáért ellenszolgáltatást nem kérhet.
33.§
(1) A tagsági jogviszony megszűnése:
a) A tag halálával,
b)A tag kizárásával, ha felszólítás ellenére sem tesz eleget
a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy más kizáró ok indokával
(2. bekezdés)
c) A tag kilépésével, amelyet írásban kell bejelenteni.
(2) A tagot alkalmatlanná válás esetén a Nagytanács is kizárhatja,
írásos határozat kézbesítésével egyidejűleg.
(3) Az alkalmatlanság kritériumait az SzMSz határozza meg.
VIII. LELKIÉLET
34.§
(1) A lovagrend tagjainak lelki élete
a havi rendszeres engesztelés, a negyedéves rekollekciós napok,
az évi több napos lelkigyakorlat és az évenkénti zarándoklat
révén teljesedik ki.
(2) A lelkiéletről a Liturgikus és Spirituális Szabályzat rendelkezik
részletesen.
IX. A GELLÉRT-KERESZT
35.§
(1) A lovagrendben a „Gellért-kereszt” adományozható kitüntetésként.
(2) A kitüntetésről és az adományozás rendjéről a „Jelvény és
Protokoll Szabályzat” rendelkezik.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36.§
(1) A lovagrendet közhasznú szervezetként 2707 sorszám alatt
a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartja.
(2) A lovagrend felett a törvényességi felügyeletet a hivatkozott
jogszabályokkal összefüggésben a területileg illetékes főügyészség
gyakorolja.
37.§
(1) A lovagrend külön belső szabályzata rendelkezik az 1997.
évi CLVI. törvény 7. § 2.) bekezdésében meghatározott kérdésekről,
amely
szabályzatok elkészítésére a Nagytanács (elnökség) számára jelen
Alapszabály felhatalmazást ad.
(2) Előbbi alapján – figyelembe véve a 28.§ (2) bekezdésben foglaltakat
- a Nagytanács elkészíti a
- Szervezeti és működési,
- Jelvény és Protokoll
- Liturgikus és spirituális
- Tartományi szabályzatot.
(3) Minden egyéb itt fel nem sorolt szabályzat elkészítésére
is felhatalmazást kap a Nagytanács, ha ilyenek a működés során
szükségessé válnak.
38.§
(1) A lovagrend valamennyi szabályzatát a „Szent Gellért Lovagrend
Szabályzatainak Gyűjteményében” tartja nyilván.
(2) A „Szent Gellért Lovagrend Szabályzatainak Gyűjteménye” aktualizálása
a jogi mester, egy új szabályzat közzététele és a tagokkal történő
megismertetése a kormányzó feladata.
39.§
(1) A lovagrend Nagykáptalanja megállapítja, hogy az ezen Alapszabályban
nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 61- 64
§-ai, valamint az 1989. évi II. törvény, továbbá 1997. évi
CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.
40.§
(1) A nagymester felhatalmazást kap, hogy a lovagrend itt szabályozott
működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a Nagytanács által
meghatározott szabályzatokat életbe léptesse.
Ezen, módosítás után egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt
a Nagykáptalan a Siófokon 2006. október 28-án tartott káptalani
ülésen a lovagrend elnökének személyére és székhelyére vonatkozó
változást elfogadta, s mint a Szent Gellért Lovagrend ügyvezető
elnöke és nagymestere, aláírásunkkal ellátjuk.
Kelt Kaposváron, az Úr megtestesülésének 2006. évében, november
hónap 1-jén, Mindenszentek ünnepén.
Schán László
ügyvezető elnök sk.
Munkácsy-Kovács László
nagymester sk.
|
