Lelki Morzsák

Nyomtatás
Megjelent: 2013. szeptember 13. péntek

Ima:

Jöjj el, Szentlélek Isten!  Jöjj el, éltető Lélek!  Jöjj el, Jézus  Lelke! Jöjj el, aki jelen voltál a megtestesüléskor. Jöjj el, aki a feltámadáskor új életet adtál az Úrnak! Jöjj  el, Szentlélek, az apostolok és az  Egyház Lelke! Jöjj,  segítsd az  Egyház  minden tagját  a tanúságtételben  és  az evangélium hirdetésében!  Jöjj, adj  új  lendületet a  keresztényeknek  az evangélium felfedezésére és életté váltására! Jöjj, adj bátorságot  hitünk hirdetésére! Jöjj el, megbocsátás  Lelke és egységet  adó Lélek! Jöjj  el, hitünk éltetője és erősítője! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

Lelki útravaló a mai napra

Május19.

Add, hogy ne csak hallgatói, de cselekvői is legyünk akaratodnak. Ámen.

Hogy mered emlegetni rendelkezéseimet, és szádra venni szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a feddést, és elveted igéimet. (Zsolt 50,16-17)


Bűnös, mert gyilkolt, mert más házastársát elcsábította, mert hazudott, mert rágalmazott - Krisztus szabadítása nélkül egyenes az út a kárhozat felé. Vannak bűnösök, akik akkor is ezen az úton maradnak, ha "szájukra veszik Isten szövetségét", vagyis Istenről, az ő akaratáról beszélnek, mert csak beszélnek.
A bél és a sárkány című régi héber szöveg elbeszéli, hogy Dániel próféta hogyan bizonyította be a királynak, hogy a bálvány, amit a király imád, hamis: hatalmas, kézzel faragott bálvány állt egy annak felállított szentélyben. A király abban a hiszemben volt, hogy azt a rengeteg ételt, amit a szobor elé tesznek áldozati ajándékul, azt mind a szobor eszi meg, mintha élő lenne. Nem kételkedtek abban, hogy a szobor egy élő isten, mely képes enni, meghallgatja imádságukat, emberi vagy akár isteni tettekre képes. Dániel próféta elrendelte, hogy tegyenek minden ételt a szobor elé, szórják fel a templom padlóját liszttel, majd zárják le pecséttel. Másnap nem volt étel a szobor előtt, de rengeteg apró lábnyom látszott a lisztben. A bálvány papjai lopták el az éj leple alatt, hogy ne derüljön ki csalásuk a szoborral kapcsolatban. Dániel tehát bebizonyította, hiába imádják istenként a szobrot, az csak élettelen tárgy marad, ami képtelen bármit is tenni. Az olyan embert, aki csak beszélni képes Istenről, anélkül, hogy értené és megélné azok értelmét, és tettekkel is Isten szolgálatába állna, a fent elbeszélt bálványhoz hasonló élettelen szobornak látom - nem tud mit kezdeni Isten igéjével. Kemény feddés ez nekünk. Mit kezdenénk azonban Isten feddése nélkül, melyben féltő szeretete nyilvánul meg? "Vigyázz, gyermek, ne tévedj el, de ha már eltévedtél, megmutatom a hozzám visszavezető utat!"

Szavakat hangoztatnak, de lelket nem adnak. (Kempis Tamás)


Uram, segíts, hogy ne csak bábok legyünk, hanem élő gyermekeid. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

    

3./ Egy gondolat - mára:

 

Isten ereje a gyávákat bátor bizonyságtevőkké tudja formálni.

(Drew Sappington Florida, USA)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

A Szentlélek ereje

2013. május 19. Pünkösdvasárnap

 

P. Jeffrey Bowker

 

Jn 20,19-23

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: "Békesség nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot."

 

Bevezető imádság: Uram, ma azt ünnepeljük, hogy az Egyháznak ajándékoztad a Szentlelket, amelyet a kereszten való türelmes szenvedésed által nyertél meg számunkra. Segíts nekem hinni és bízni abban, hogy az Ő ereje engem jobb apostollá tehet országod számára, hogy tüzet tud csiholni ott, ahol langyossá lettem, segít megszabadulnom kényelmességemtől, és vissza tudja állítani keresztségem ártatlanságát. Így a lelkem tisztábbá és értékesebbé válhat, hogy minden napon szolgálhasson és tisztelhessen téged.

 

Kérés: Jöjj Szentlélek, tölts el lelkemet kegyelmeddel és gyújtsd lángra bennem szereteted tüzét!

 

1. Az ajtó zárva volt. „Te félsz… Mennyire fáj nekem a te félelmed… Ne félj!” Ezek azok a szavak, melyeket Jézus intézett Kalkuttai Teréz anyához, mikor ő a Szeretet Misszionáriusai megalapítására szóló hívást akarta követni. Pontosan mi is tartja vissza Jézus követőit a megtérés és odaadás útján? Lelki restségünk és hiányzó buzgóságunk mögött nem is annyira személyes hibáink és az emberi erényekben való hiányosságaink bújnak meg, mint a megfeszített és feltámadt Úr dinamikus erejével szembeni vakságunk. Saját magunk készítette börtönünkből csak akkor szabadulhatunk, ha szívünket teljesen megnyitjuk a Krisztusba vetett hitünk előtt: Tökéletes bizalom – a zűrzavaros jelen és a bizonytalan jövő ellenére. Tökéletes remény – felhagyunk azzal, hogy először tökéletesek akarunk lenni, mielőtt cselekednénk. És tökéletes isteni bizakodás – amennyiben mások bűneit és saját személyes kudarcainkat félretesszük, melyek nem engednek elszakadni az életről alkotott rövidlátó elképzeléseinktől. Krisztus ma is eljön zárt ajtókon keresztül, és arra kér minket, hogy nyissuk ki ezeket az ajtókat a feltámadott Úrnak a Szentlélek erejének megtapasztalása által.

 

2. Békesség nektek! Fontos, hogy megvizsgáljuk a mi „békénket” és lássuk, hogy ez ugyanaz a béke-e, mint amit Krisztus gondol. Néha összekeverjük a békét az elégedettséggel és megelégedéssel. Bizonyos múlandó megelégedések életünk részét képezik, és ezekért hálásnak kell lennünk. De ha csak önmagáért keressük, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy túlharsogjuk a Lélek életét, amely mélységes békét és megelégedettséget akar hozni életünkbe. A pünkösdnek elsősorban arról kell meggyőznie minket, hogy az ima és a rendezett élet lehetővé teszi számunkra, hogy állandó kapcsolatban legyünk a kegyelem forrásával és az isteni sugallattal.

 

3. Vegyétek a Szentlelket! A bűnbánat szentségében a Szentlélek működése által nyernek bocsánatot bűneink. A papok Krisztust jelenítik meg e szentségben. Hisszük, hogy Isten irgalmassága új reményt és változást hoz lelkünkbe. Akkor miért nem hisszük, hogy ugyanaz a kegyelem hős szentekké tehet minket, akik a győzedelmeskednek a megpróbáltatások idején, türelmesek a nehéz kapcsolatokban és eredményesebbek az apostolkodásban? Krisztus biztosít minket arról, hogy az Ő ereje soha nem hagy el minket, így semmi okunk, hogy életünk néhány rossz tapasztalata miatt visszahúzódjunk. A Szentlélek Krisztushoz hasonlóvá akar változtatni minket azáltal, hogy lelki értelemben hordozzuk az Ő sebeit, és kinyilatkoztatjuk Őt a hitetlen világnak.

 

Beszélgetés Krisztussal: Ó Jézusom, miután megmutattad nekem sebeidet, látom szemedben a reményt, hogy megtérek és felfogom, hogy milyen tökéletes és legyőzhetetlen a Te szereteted irántam. Te azt akarod, hogy minden döntést, melyet meghozok, minden reményt, melyet elfogadok, és minden küldetést, melynek átadom magamat, e szeretetre alapozzam. Jobban akarok bízni a Szentlélek erejében, mely meg tud változtatni engem, mint a saját erőfeszítéseimben. Rád akarok hagyatkozni mindennapi személyes találkozásainkban. Add, hogy az isteni kegyelem forrása legyen az én igazi táplálékom, s többé már ne múlandó élvezetekkel és hasztalan becsvággyal tápláljam lelkemet!

 

Elhatározás: Ezen a héten minden nap felírom az összes megvilágosodást és sugallatot, melyet a Szentlélektől kapok, és megpróbálok készségesen, bizalommal és nagylelkűen azok szerint is cselekedni.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 
Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 2013. május 19., vasárnap

Pünkösdvasárnap

ApCsel 2,1-11

Mikor elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. (…)

 

1Kor 12,3b-7.12-13

Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: „Átkozott legyen Jézus!”, és senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által. (…) A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át.

 

Jn 20,19-23

Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”

 

A termet, ahol Pünkösd napján együtt voltak az apostolok, a hagyomány joggal azonosítja az utolsó vacsora termével. Ez az azonosság mélységes tanítást hordoz magában. Jézus az utolsó vacsorán nyilatkoztatta ki Isten szentháromságos benső életének titkát, hogy az Atya szereti a Fiát, és átadja magát neki a Szentlélekben, a Fiú viszontszereti az Atyát, és átadja magát neki a Szentlélekben. Ebbe a folytonos isteni önátadásba vonta bele emberi egzisztenciáját is, amikor másnapi kivégzését hódolattá és áldozattá alakítva egész emberségét, haláltusáját és halálát is beemeli Isten legbensőbb életébe. Ez Jézus legnagyobb „szentlelkes” tette, s ez az ő megdicsőülése is, mely akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az Atya feltámasztja őt a Szentlélekkel.

 

Ha azonban a legnagyobb jézusi tett, az Atyának bemutatott és értünk felajánlott áldozat szentlelkes esemény, akkor ebből az következik, hogy az utolsó vacsorai önfelajánlás már a Szentlélek végleges eljövetele, kiáradása az emberi testre! Vagyis a Pünkösd lényege, magja az utolsó vacsorán, az Eucharisztiában nyilvánult meg, ez a mai, lángoló, különféle nyelveken szóló kiáradás csak annak következménye. A Szentlélek elsődleges megnyilvánulása az Egyház életében is a szentségeken keresztül történik, legfőképpen a szentmisében történő Lélek-lehívás, az epiklézis által, és csak ezután jönnek a csodás gyógyítások, a nyelveken való szólás és a többi karizmák. Hiszen mindezek csak erre a földi életre szólnak, a konszekráció pillanata azonban azzal a pillanattal van kapcsolatban, amikor a Lélek a dicsőséges örök életre támasztotta fel Krisztus testét, vagyis a szentmisében a pap szolgálata által itt és most megkezdődik a holtak feltámadása és a Szentlélekben végbemenő újjáteremtés.

 

Ó, áldott úrfelmutatások! Lángnyelvek és szélzúgás helyett csöndes alámerülés az isteni jelenlét tengerének roppant mélységeibe.